Világóra

2012. február 13., hétfő

Fellőtték az első magyar műholdat


Jól érzi magát Föld körüli pályáján az első magyar műhold, a Masat-1 - tájékoztatta az MTI-t Gschwindt András, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) docense, a BME Űrkutató Csoportjának vezetője.
   
A Masat-1 az Európai Űrügynökség (ESA) Vega hordozórakétája fedélzetén nyolc másik műhold "társaságában" startolt az Egyenlítő közelében fekvő Francia Guyanán található Kourou európai űrközpontjából hétfőn közép-európai idő szerint tizenegy órakor. A Masat-1 a BME két villamoskari tanszéke, valamint űrkutató csoportja hallgatóinak, doktoranduszainak és oktatóinak több mint négyéves munkájával született. Ez egy kisméretű úgynevezett pikoszatellit, CubeSat szabvány szerint készült 1 kilogramm tömegű, 10x10x10 centiméteres kocka alakú műhold.
    Gschwindt András elmondta, minden a menetrendnek megfelelően, másodpercnyi pontossággal történt.
    "A műhold még elég messze van. Volt egy nagy rizikó, hogy esetleg nem kerül az antennáink látókörébe. Belekerült, tudtuk venni az adását, le tudtuk venni az alapadatokat. Kaptunk már jelzést Floridából is, hogy ott +jól szólt+, de az az igazi, amikor mi magunk vettük az adatokat. Sikerült" - hangsúlyozta Gscwindt András.
    Ismertetése szerint a Masat-1 "érdekes" pályán kering, a Föld felszíne felett 300-1300 kilométeres magasságban, elliptikus pályán halad.
    Az eddigi adatok szerint a napelemekkel működő műhold akkumulátora teljesen fel van töltve, a Masat hőmérséklete 19 Celsius fok, ami optimális működési feltételeket biztosít. A Masat-1 környezetének a paramétereit a hőmérséklet, a gyorsulást méri.
    "Ezeket az adatokat akkor tudjuk venni, ha közelebb kerül a műhold. Most csak azt tudtuk megállapítani, hogy az adóberendezés úgy működik, ahogy kell, és ami a legfontosabb, az akkumulátor nem hűlt le és teljesen fel van töltve" - magyarázta a BME docense, hozzátéve, hogy a Masat-1 minden jel szerint jól érzi magát
    Arra a kérdésre, hogy mennyi lesz a Masat-1 élettartama, Gschwindt András azt válaszolta, hogy nehéz megjósolni, mivel a műhold úgynevezett kommerciális, azaz nem speciálisan űrrepülésre gyártott alkatrészek felhasználásával épült.
    "Optimális esetben hónapos nagyságrendről beszélhetünk" - fogalmazott a BME Űrkutató Csoportjának vezetője.
    A BME Űrkutató Csoportja 1970-ben alakult. Több mint négy évtizedes fennállása során tizenöt műholdra, két üstökösöket vizsgáló űrszondára (Vega és Rosetta), valamint a MIR űrállomásra készítettek berendezéseket, valamennyi hibamentesen működött, működik. Az utóbbi években az ESEO (European Student Earth Orbiter) oktatást segítő műholdra készült tápellátó rendszer és egy űridőjárást vizsgáló műszer. A Masat-1 fejlesztésében a csoport oktatói, kutatói konzulensi szerepet töltöttek be.
(MTI)

Nincsenek megjegyzések:

Mai műsor

Hírkereső

Pénzváltó