Világóra

2009. január 11., vasárnap

Kossuth Lajos élete- 24ora.blogspot.com


Kossuth Lajos életrajza

(1802-1894)


Kossuthfalváról származó, birtoktalan, evangélikus köznemesi család sarja. Családjának első okleveles említése 1263-ból való. Édesapja, Kossuth László 1763-ban született Turóc vármegyében, s itt lett lajstromozó a megyénél, majd uradalmi ügyész Monokon az Andrássyaknál. Viszonylag későn, 1800 körül házasodott, s vette el az olaszliszkai, evangélikus vallású postamester, tyrlingi Weber András lányát, Karolinát. A család 1803-ban Monokról Olaszliszkára, majd 1808-ban Sátoraljaújhelyre költözött. Tanulmányait Sátoraljaújhelyen (elemi iskola 1807-10, piarista gimnázium 1810-16), Eperjesen (evangélikus kollégium 1816-19) és a sárospataki református kollégiumban (1819-20) végezte. Pesti joggyakornokoskodása után 1823-ban ügyvédi vizsgát tett. 1824–32 között ügyvédi gyakorlatot folytatott szülőföldjén, Zemplén vármegyében. Sem rang, sem vagyon nem segítette az előrejutásban pályája kezdetén, de nem is akadályozta a valóság megismerésében, a feudális Magyarország válságba sodrásának érzékelésében. Kossuth és nemzedéktársai már olyan világban nőttek fel, ahol mindennapos téma volt az ország kizsákmányolása, a bécsi udvar vám- és kereskedelempolitikája, az 1810-es évek törvénytelennek tekintett két devalvációjának érvágása, de ugyanúgy a rendi alkotmányosság megannyi sérelme, az országgyűlés korszakos mellőzésétől a nemesi jogok megnyirbálásának is tekintett cenzúraintézkedésig. Bírálta a feudális birtoklási viszonyokat és a jobbágyok szolgáltatási kötelezettségének adott rendszerét. Megtanult angolul, ami korábbi német és francianyelvtudásával együtt lehetővé tette számára, hogy – idő múltán társadalomtudományi művekhez is hozzájutva- a börtönfalak között is tovább tágítsa ismereteit.


1841 elején Kossuth a magyar sajtó történetében korszakot nyitó Pesti Hírlap szerkesztője lett. Kormánykörökben azt remélték, hogy a fogság megpuhította, és lapengedélyét féltve keresni fogja a cenzúráztató hatalom jóindulatát. De nem így történt. Több mint három esztendőn át, amíg ki nem csavarták kezéből, Kossuth lapja a gyökeres átalakulásnak a kormányzat által gáncsolt céljait szolgálta. Sikere átütőnek bizonyult, fél év múltán több előfizetője volt, mint valaha is addig magyar sajtótermékeknek, első kéthavi számait a később jelentkezők kérésére pótlólag újra kellett nyomtatni. A legfontosabb szellemi hatása volt.




A Pesti Hírlap, majd annak elvesztése után a korlátozottabb megnyilatkozási lehetőségeket biztosító Hetilap hasábjain, beszédekben és tanulmányokban Kossuth a liberális reformellenzék egész addigi érvkészletét a maga valóságismeretével ötvözve tudta állásfoglalásra késztetni olvasóit, hallgatóságát. Kossuth feladatát korántsem abban látta csupán, hogy új érveket adjon a feudális kiváltságredszer külső ostromlóinak. Ennél is inkább arra törekedett, hogy a nemesség minél nagyobb hányadával értesse meg az „érdekegyesítő” politika szükségességét. Arra törekedett, hogy a nemesség tömegeit kiszakítsa a pozícióőrző konzervatív arisztokrácia uszályából. A konzervatívoknak nehéz dolguk volt Kossuthtal, aki éppen azt magyarázta a nemességnek, hogy olyan rendszert védelmeztetnek vele, amely mind kevesebb hasznot nyújt számára és mind több gyűlöletet kelt maga ellen. 1847-ben alakult Ellenzéki Párt az államhatalom segítségével általánosan és kötelezően végrehajtandó örökváltság követelését emelte programjába. Ez az antifeudális alapkövetelés Kossuth megnyilatkozásaiban olyan továbbiakkal társult, mint a nemesi adómentesség megszüntetése, a közteherviselés bevezetése, az igazságszolgáltatás reformja, különös tekinttel az úriszéki bíráskodás és a testi büntetés kiküszöbölésére, a törvény előtti egyenlőség megvalósítása, a zsidók jogfosztottságának felszámolása és a nép politikai jogokban részesítése. Az ipar fejlesztését létkérdésnek ítélte nemcsak a Lajtán túli iparnak szinte kiszolgáltatott hazai fogyasztók, hanem az agrárfelesleg belső piacának szélesítése érdekében is, hirdetve, hogy ipar nélkül a nemzet csak „félkarú óriás”. Célul tűzte ki „az ipar felvirágzását akadályozó céhek” s a kereskedelem szabadságát megszorító korlátozások felszámolását, a közlekedés fejlesztését, a belső, de mindenekelőtt a világpiaccal kapcsolatot teremtő vasútvonalak megépítését, szükség szerint külföldi tőke igénybevételével is. Az 1841-ben alapította Iparegyesületet. 1844. október. 6 a Védegylet ünnepélyes megalakulása Pozsonyban. (Tagjai becsületszóra megfogadták, hogy tíz évig csak magyarországi árut vásárolnak, ha erre lehetőség van.) Az elnök Batthyány Kázmér, az alelnök Teleki László, az igazgató Kossuth Lajos lett. A Magyarországon is előállítható ausztriai iparcikkek bojkottját, amit Kossuth „szomorú kénytelenségnek” minősített, a gazdaságpolitikai reformjavaslatok bécsi elutasítása után a Védegylet irányította, lendületet adva számos ipari kezdeményezésnek és csorbítva a Lajtán túli ipar hazai egyeduralmát. 1845. szeptember 14. megalakul a Vukovár-Fiumei Vasút Építésére Egyesült Társoság. Az új vállalat elnöke Batthyány Kázmér, ügyvezetője Kossuth lett. 1845. október Kossuth és Széchenyi fiumei találkozója a vasút építése ügyében. Az utazás alkalmával irányul Kossuth figyelme a tengeri hajózás lehetőségeire. 1847 őszén került először Kossuth követként a pozsonyi országgyűlésekre. 1848. márc.3-án, a párizsi forradalmi áttörést követően Kossuth volt az, aki reformellenzék megbízásából kezdeményezett felirati javaslatban az udvartól az úrbéri viszonyok felszámolásának, a közteherviselés megterem, a politikai jogok kiterjesztésének, a gazdasági fejlődés biztosításához szükséges intézkedéseknek a jóváhagyását kívánta és olyan „minden idegen avatkozástól független nemzeti kormány” kinevezését, amely „a többség alkotmányos elvének legyen felelős” megtestesítője. Amikor az alsótábla által elfogadott feliratot a felsőtábla késleltetni próbálta, Kossuth volt az, aki Pest ellenzéki erőinek petícióját kérte támogatásul, s így közvetve ösztönzője lett az ellenzéki követeléseket forradalmi jelszavakká tömörítő 12 pontnak.
Miután a Metternich-kormányzat megdöntő bécsi forradalom híre Pozsonyba érkezett, Kossuthnak nagy része volt a felirati elfogadtatásában és radikalizásában, mindenekelőtt az általános örökváltság követelésének a földesurak kártalanítását az államra hárító jobbágyfelszabadítássá fejlesztésében, majd a küldöttség útján Bécsbe
juttatásában
Kossuth 1848/49-ben bebizonyította, hogy nemcsak lelkesíteni, hanem szervezni is, nemcsak tervezgetni, hanem tenni is tud. Élt a hatalommal, amit az országgyűlés előbb mint az Országos Honvédelmi Bizottmány választott elnökére, majd mint kormányzóelnökére ráruházott, de nem élt vissza vele, nem sértette meg azt a törvényességet, aminek védelmére kelt.

1848. szeptemberében támogatta a békekísérleteket, kormány- és parlamenti küldöttség Bécsbe menesztését, sőt ajánlotta fel saját lemondását, s próbálta megnyerni nyílt szakadás és bécsi palotaforradalom esetére a nádort trónfoglalásra, hogy Habsburg-uralkodó legalizálja Magyarország kényszerű különválását Európa előtt, hanem a háború idején sem gáncsolta el a béke helyreállításának kísérleteit, ha kétkedve is tekintett rájuk. Így 1848 decemberében, Ferenc József törvénytelen trónfoglalása ellenére sem gátolta meg az országgyűlést annak a békedelegációnak a kiküldésében, amelynek a sorsa végül is az általa hirdetett ellenállást erősítette, hiszen Windischgratz „feltétel nélküli megadást” követelt és elfogatta Batthyány Lajost. 1849 Kossuth indítványozza Magyarország függetlenségének kimondását, a trónfosztást, az európai államokkal kötendő barátsági szerződés megfogalmazását. 1849. ápr.14.-aug.11 Kossuth Magyarország kormányzója.



Kossuth Kossuth miniszterelnökké és belügyminiszterré nevezi ki Szemere Bertalant és közzé teszi az új kormány hatáskörét. 1861-ben Kossuth Torinóba menekül, úgy is nevezik „turini remete”. Később Kossuth legfontosabb mondanivalója azonban nemcsak az észhez, hanem a szívhez is szólt, hiszen a kiegyezés döntésében Kossuth évszázados nagy erőfeszítések összeomlását, a nemzet sorsának végzetes történelmi kényszerpályára szorulását vélte felismerni. Halálra ítéltnek látta a Habsburg-államot, mert szerinte 1848 óta elzárja a határai között élő népek nemzeti fejlődését. Kossuth egyetlen politikai irányzattal sem azonosította magát. Kijelentette: akár Ferenc Józsefre is hajlandó felesküdni, ha nem a dualista állam, hanem csakis és kizárólag Magyarország királya lenne! 1867 a jászladányi választókerület Kossuthot kéri fel a körzet képviselői mandátumának elfogadására. Kossuth levélben köszöni meg a bizalmat, de elhárítja a felkérést. 1868 Kossuth levélben köszöni meg minden olyan hazai városnak, amely díszpolgárává választotta. 1869 nyílt levelet ír a választások előtt álló országhoz. Döntés előtt állnak, legyenek tekintettel arra, hogy ha most teljesen azonosítják magukat a birodalom egységgel, nincs többé visszaút!- figyelmeztette a választópolgárokat.
Kossuthnak, mint bárki másnak, természetesen voltak emberi gyöngéi, hibái: maga ostorozta a leginkább emberismeretének fogyatékosságát, hiúságát, kisebb elfogultságait. 1844. dec. nyilatkozatban (sokadszor) cáfolja azt a gyakran hangoztatott vádat, mely szerint az állámkasszából hatalmas összegű pénz vitt volna magával az emigrációba. 1892 Budapest közgyűlése a főváros díszpolgárává választja Kossuth Lajost.
1894. márc.20 Kossuth este 11 órakor meghal. Halálos ágyánál fiai, húga, orvosa tartózkodtak.




















Nincsenek megjegyzések:

Mai műsor

Hírkereső

Pénzváltó